Összefoglalás
A közlemény egy narratív irodalmi összefoglaló, melynek célja az elhízáshoz és az asztmához vezető lehetséges összefüggések feltárása. A közlemény áttekinti a két kórállapot patogenezisében szerepet játszó tényezőket és mechanizmusokat. Ebben az összefüggésben kitér az étrend, a tápanyagok és a mikrobiom szerepére, a gyulladásos és metabolikus szabályozási zavarokra, ismerteti a genetikai/genomikai hátteret, elemzi a kockázati tényezőket és a terápiás sajátosságokat. A közlemény a tudományos bizonyítékok alapján kiemeli az elhízás szerepét, mint az asztma kockázati és betegségmódosító tényezőjét, bemutatja, hogy az életmódbeli változások hogyan befolyásolják az asztma progresszióját gyermekkorban. Az elhízással szövődött asztmában a kórélettani összefüggések befolyást gyakorolnak mindkét kórállapot lefolyására. Ezen tényezők miatt az elhízott asztmában szenvedő gyermeknek speciális terápiás megközelítésre van szüksége, figyelembe véve a hörgőtágítókra adott gyakori válaszképtelenséget, a kontroll gyógyszerek iránti fokozott igényt, a gyengébb szteroid hatékonyságot és a leukotriénreceptor inhibitorokra adott jobb válaszreakciót. A szerzők a két kórállapot tekintetében hangsúlyozzák a preventív szemlélet szükségességét, a család szerepét a testsúly-kontroll és az életmód változtatás megvalósításában, mely mind az elhízás, mind az asztma kezelésében meghatározó jelentőségű. Az asztmás elhízott gyermekek kezelése során ösztönözni kell az egyénre szabott napi fizikai tevékenységet, testsúlycsökkentést és a tápanyagbevitel normalizálását. A gondozás során az elhízás következményeinek ellenőrzése mellett kiemelt figyelemmel kell kísérni az asztma kezelésének sajátosságait, nehézségeit. Elhízott gyermek asztmájának felismerése nem mindig könnyű feladat, a kórtörténet és a kórlefolyás megismerése, valamint a széleskörű kivizsgálás kulcsfontosságúak és alapvető szerepet játszanak a végső diagnózis meghatározásában.
Abstract
The aim of this narrative review is to explore possible connections that might lead to both obesity and asthma; it will explain factors and mechanisms involved in disease pathogenesis, focusing particularly on diet and nutrients, the microbiome, inflammatory and metabolic dysregulation, lung function, the genetics/genomics of obese asthma, risk of exacerbation, atopy, and response to treatment. It highlights the role that obesity plays as a risk factor for and disease modifier of asthma, understanding the evidence supporting lifestyle changes in influencing disease progression. Pathophysiological mechanisms in obesity-related asthma have influences on the course of disease pathology. Due to these factors, the child with obese asthma needs a specific therapeutic approach taking into account the common unresponsiveness to bronchodilators, increased requirements for controller medications, poorer steroid effectiveness, and better response to leukotriene receptor (LTR) inhibitors. Therapeutic strategies centered on prevention are suggested and the development of resources to assist families with weight loss strategies and lifestyle changes is shown to be useful for effective weight control and optimal asthma management. Obese children with asthma generally should receive interventions that encourage daily physical activity, weight loss, and normalization of nutrient levels, and monitoring of common obesity-related sequelae should be considered by healthcare providers managing obese children with difficult to control asthma. Recognizing and identifying an asthmatic patient is not always easy and a detailed medical history of the patient, with particular attention paid to their presenting and past symptoms, and a complete physical examination play pivotal and fundamental roles in determining the final diagnosis.
A közlemény szabadon letölthető. A magyar nyelvű összefoglalást a szerzők bocsátották rendelkezésünkre.
https://doi.org/10.3390/biomedicines13051114
Prof. Dr. Jermendy György
az MDT web-szerkesztősége nevében
PÁLYÁZATOK 
