Kedves MMT és MSZNET Tagtársaim!
Minden év október 18-a a Menopauza Világnapja, ez alkalomból köszöntök minden MMT és MSZNET tagot, mindenkit, aki szerepet vállal a változókorú nők egészségének megőrzésében és hétköznapjainak megkönnyítésében. Jelenleg jó okunk van bízni abban, hogy a júniusról elhalasztott országos kongresszusunkat meg tudjuk tartani a MSZNET-el közös rendezésben, november 4-6-án, Mátraházán. A szervezés már az utolsó fázisban van, a végleges program is elérhető a kongresszus honlapján (https://mmtmsznet2021.congressline.hu), ahol még nem késő jelentkezni sem. A programot áttekintve büszkén mondhatjuk, a menopauzális medicina és a nőgyógyászati endokrinológia elismert hazai képviselői a két szakterület teljes spektrumát le fogják fedni előadásaikkal.
A kongresszusunk főtémája a korai petefészek elégtelenség (POI), melyhez kedvcsinálónak Deli Tamás készített élvezetes referálót a Climacteric legfrissebb számában található írásokból, mely alább olvasható.
A Menopauza Vilagnapjára az IMS (International Menopause Society) az idén a csontegészséget (’Bone Health’) helyezte fókuszban, melyhez az idén is ún. ’White Paper’-t adott ki, mely közlemény a menopauzális csontritkulással kapcsolatos legújabb szemléletet és ajánlásokat összegzi. Nagyon érdekes olvasmány, mely a Climacteric októberi számában található (open access), de az eredeti közlemény fordításomban magyar nyelven is elérhető is IMS honlapjáról (imsociety.org), illetve az alábbi linken: https://www.imsociety.org/wp-content/uploads/2021/09/White-Paper-Hungarian.pdf
Szintén kapcsolódik a közeledő kongresszusunkoz és a Menopausa Világnaphoz, hogy az Oriold kiadó gondozásában László Ádám és jómagam tollából megjelent a Menopauzális Medicina c. szakkönyv, mely több évtizedes hiányt pótol a magyar orvosi szakirodalomban.
Minden MMT és MSZNET tagot, támogatót szeretettel várunk Mátraházán.
A közeli személyes találkozás reményében, tagtársaimnak jó egészséget kívánok.
Baráti üdvözlettel,
Jakab Attila dr., az MMT és MSZNET elnöke
Deli Tamás
Referátum: fókuszban a POI a Climacteric 2021. októberi számában
A Climacteric 2021. októberi száma tematikusan foglalkozik a korai petefészek elégtelenséggel (premature ovarian insufficiency, POI). Ugyanez az idei MMT-MSZNET kongresszusunk kiemelt témája is, így mindenképpen szeretném felhívni a figyelmet erre a lapszámra. A POI témában remek összefoglalók olvashatók például a POI kardiometabolikus szövődményeivel kapcsolatos legfrissebb ismeretekről, továbbá a reproduktív funkció helyreállítását célzó kutatások jelenlegi állásáról: az őssejtek, valamint a platelet-rich plasma alkalmazásáról, továbbá a PI3K/AKT/mTOR és a Hippo jelátviteli utak gyógyszeres befolyásolásának lehetőségeiről. Ezek a közlemények open access formában tartósan elérhetőek lesznek az alábbi linkeken:
Cardiometabolic health in premature ovarian insufficiency (Stevenson et al.) https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/13697137.2021.1910232?utm_source=newsletter&utm_medium=email&utm_campaign=monthly_june
Novel approaches to fertility restoration in women with premature ovarian insufficiency (Rosario et al.) https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/13697137.2020.1856806?utm_source=newsletter&utm_medium=email&utm_campaign=monthly_june
Ugyanakkor csak az év végéig lesz ingyenesen elérhető teljes terjedelmében W.A. Rocca és munkatársainak a korai bilaterális oophorectomia 2021-es aktualitásait áttekintő cikke. A közlemény a terminológia pontosításával indul: a POI és korai menopauza analógiájára „premature” („idő előtti”) és „korai” oophorectomiáról beszélünk a <40, illetve 40-45 éves korban történő oophorectomia esetén. A cikk praktikus distinkciót tesz továbbá a „fiziológiásan”, fokozatosan kialakuló, és a „sebészileg”, hirtelen kialakuló ovarium elégtelenség, a „menopausa” mint az uterinális vérzés megszűnése, valamint a petefészek, mint endokrin szerv hormonális működésének leállása között. Emellett elkülöníti az ERT-t (estrogen replacement therapy, ösztrogénpótló kezelés) az ET-től (estrogen therapy, ösztrogénkezelés) attól függően, hogy a fiziológiásan normál esetben jelen levő hormon visszapótlása, vagy későbbi életkorban fiziológiásan jelen nem levő hormon terápiás célú (pl. vazomotoros tünetekre adott) alkalmazása történik.
A következő, hosszabb szakasz jól strukturáltan áttekinti azokat a nagyobb vizsgálatokat, melyek igazolták a korai oophorectomia negatív hatásait: a MOA-1 és MOA-2 (Mayo Clinic Cohort Study of Oophorectomi and Aging, 2006 óta), a NHS (Nurses Health Study, 2009 óta), valamint a UK Database Study (2017). E vizsgálatok többszörösen igazolták a korai és hirtelen ösztrogénmegvonás hosszú távú káros hatásait az összmortalitás, a cardiovascularis morbiditás és mortalitás, a neurológiai és mentális betegségek megjelenése, továbbá a metabolikus betegségek, arthritis, asthma, COPD és osteoporosis vonatkozásában. Ugyancsak igazolódott az ösztogénpótlás azon hatása, hogy ezeket a negatív következményeket kisebb-nagyobb mértékben meg tudja előzni, illetve egyes elváltozásokat vissza tud fordítani.
A szerzők ezen a ponton egyértelmű ajánlást fogalmaznak meg: a metasztatikus primer ovarium tumorok kivételével egyedül a petefészekrák magas kockázatával járó genetikai eltérések hordozása esetén tartják indokoltnak ≤45 éves korban a kétoldali oophorectomiát. És itt, a BRCA-1 és BRCA-2 mutációk hordozásának témájánál válik érdekessé a kérdés: Kiket kellene tesztelni? Kinek ajánljuk a kétoldali oophorectomiát? És kinek adjunk utána hormonpótlást?
A közlemény jól átgondolt döntési protokollon vezeti végig az olvasót a fenti kérdések megválaszolásához. Az érvényes ajánlások szerint a BRCA-1 és -2 vizsgálatok csak pozitív családi anamnesis esetén javasoltak, azonban ennek meghatározása sem mindig egyszerű. Talán követhető a közleményben citált ajánlás, mely szerint (1) legalább két (2) elsőfokú rokon (3) igazolt (4) epithelialis petefészekrákja esetén indokolt a BRCA mutáció vizsgálat. A kórelőzmény azonban sokszor nem deríthető ki pontosan. Mindenesetre ha sor kerül a vizsgálatra, pozitív lelet esetén annak ismeretében javasolt tanácsot adni és a beteggel közösen dönteni, hogy BRCA-1 mutáció esetén a 70 éves korig kialakuló emlőrák rizikó 72%, a petefészekráké pedig 44%, míg BRCA-2 mutáció esetén az emlőrák rizikó 69%, a petefészekráké pedig 17%. Ezek fényében BRCA-1 mutáció fennállása esetén a daganatkockázat érdemben csökkenthető, ha a bilaterális oophorectomia 35-40 éves korban, míg BRCA-2 mutáció esetén 40-45 éves korban történik meg.
A szerzők szerint ugyanakkor több szempontból sem könnyű a döntés meghozatala. Egyénre szabottan és a beteggel együtt kell átgondolni, hogy a daganatprevencióban megnyert rizikócsökkenés arányos-e a fentebb részletezett egyéb, nem daganatos rizikók emelkedésével. Megoldást jelenthet ugyanakkor a ERT, viszont ebben a betegcsoportban az optimális dózis, a kezelés hossza és a gyógyszerbevitel optimális módja sem kellően vizsgált. Mindemellett ráadásul a pozitív családi anamnesisű, a daganattól való félelemből a műtét mellett döntő betegcsoport jellemzően olyan páciensekből tevődik össze, akik a hormonpótló kezelés megalapozott és megalapozatlan emlőrákrizikót növelő hatásától az átlagnál is jobban fél, ami jelentősen rontja a compliance-t.
A közlemény open access formában 2021 végéig elérhető.
Rocca WA, Mielke MM, Gazzuola Rocca L, Stewart EA: Premature or early bilateral oophorectomy: a 2021 update. Climacteric. 2021 Oct;24(5):466-473. doi: 10.1080/13697137.2021.1893686.
https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/13697137.2021.1893686?utm_source=newsletter&utm_medium=email&utm_campaign=monthly_june
