Újabb hagyományaihoz híven idén is Balatonalmádiban, a Ramada Hotelben tartotta kétévenkénti országos kongresszusát a Magyar Menopausa Társaság (továbbiakban: MMT). A kongresszusra 213 résztvevő és 14 kísérő regisztrált, ebből megjelent 196 fő. Ez az érdeklődés a hormonpótló készítményekkel kapcsolatos promóciók és támogatások elvesztése, a média érdektelensége, sok orvos kollega menopauzális hormonterápiával (MHT-val) szembeni indokolatlan ellenállása, az orvosok tudományos érdeklődésével kapcsolatos egyébként is jellemző fásultság, valamint az egyre nagyobb terhet jelentő regisztrációs és szállásköltségek figyelembe vételével jelentősnek mondható. Ebben nem csak a szép helyszínnek és a Balaton varázsának, hanem a színvonalas szakmai programnak is szerepe lehetett. A résztvevők számánál is fontosabb adat, hogy az előadó terem – a vonzó környezet és a jó idő ellenére - szinte végig tele volt, az előadásokat mindkét napon jelentős érdeklődés és sokszor hosszabb vita követte.
A MMT – és IX. kongresszusa – azt a nem kis célt tűzte maga elé, hogy az egész társadalmat felrázza az utóbbi évek fásultságából, véget vessen a MHT-t ért érdemtelen támadásoknak, és az ismét megtalálhassa helyét a háziorvosi, oszteológiai és reumatológiai, és természetesen a nőgyógyászati gyakorlatban. Meg kell teremteni a lehetőségét, hogy hazánkban is minél több posztmenopauzában lévő és rászoruló nő érdemi ellátásban részesülhessen, panaszaival foglalkozzanak és megfelelően kezeljék, és élete utolsó harmadában megfelelő életminőség mellett élhessen. A klimaktérium problémáinak kezelése természetesen nem csak a hormonpótló szerekre vonatkozik: az alternatív kezelési lehetőségek, az ebben az életkorban gyakrabban jelentkező egyéb betegségek (kardiovaszkuláris betegségek, inkontinencia, stb.) megfelelő diagnosztikája és kezelése, az egészségnevelés, a foglalkoztatottság és a nyugdíj kérdéseinek rendezése, stb. mind fontos szempontjai a posztmenopauzában lévő nők komplex ellátásának. A kongresszus feladata volt az elmúlt évek újabb tudományos adatainak megismertetése és megvitatása, a MHT nemzetközi és hazai gyakorlatának megtárgyalása, az újabb szakmai állásfoglalások, ill. a MMT ajánlásának ismertetetése.
Anyagi megfontolások miatt nemzetközi szaktekintélyek meghívására idén nem volt lehetőség; néhány fontosabbnak ítélt kérdést az adott témák hazai szakértői exponálták referátumok formájában.
A megnyitó után a hormonkezelés kérdéseinek áttekintő szekciója következett, ennek első előadójaként prof. dr. László Ádám beszélt a híres-hírhedt Women’s Health Initial (WHI) vizsgálat eredményeinek újraértékeléséről és az azóta – különösen az elmúlt 3 évben - felhalmozódott ismeretanyagról. A WHI tanulmány eredményeit 2002-ben, csaknem 10 éve publikálták, és az eredmények azt látszottak bizonyítani, hogy MHT mellett számos súlyos mellékhatás jelentkezhet és a kezelés nem alkalmas krónikus betegségek megelőzésére. Az eredmények közlését követően hisztéria-hullám söpört végig az egész világon, százezrek hagyták abba a használatát, sok nő panasza visszatért. Azóta kiderült, hogy a kardiovaszkuláris betegségek rizikója csak az idősebb (értsd: 60 év feletti) korban megkezdett MHT esetén nő (a WHI tanulmány betegeinek 63,3 év volt az átlagos életkora, teljesen panasz- és tünetmentes 72 éves nők is elkezdhették a használatát), az utolsó menstruációt követő legfeljebb 10 évben kezdve az ösztrogén csökkenti a rizikót. A kezelés legrettegettebb szövődményéről: az emlőrákról kiderült, hogy ösztrogén önmagában adva nem növeli a rizikót, és az 5 évet meg nem haladó kezelés esetén nem nő az incidencia. Mindenesetre megállapítható, hogy a WHI eredményei irrelevánsak a MHT-val típusosan kezelt európai (és hazai) populációra. Az sem elhanyagolható kérdés, hogy a MHT hiánya, elmaradása, vagy abbahagyása milyen kardiovaszkuláris és onkológiai morbiditási és mortalitási következményekkel járhat. Megállapítható az is, hogy a MHT-ra leginkább 50-60 év közötti, hőhullámoktól vagy egyéb klimakteriális panaszoktól szenvedő nőknek van szüksége.
Második előadóként dr. Gulyás Péter főorvos tartott előadást a hosszú távú MHT kérdéséről, amit a MMT tiszteletbeli (prof. dr. Tóth Károly Sándor), leköszönő (dr. Pap Károly főorvos), és jelenlegi elnökének (prof. dr. Gőcze Péter) előadása követett a MHT hazai és nemzetközi gyakorlatáról és a MMT ajánlásáról. Hangsúlyozták ismét, hogy a MHT csak megfelelő indikációval, megfelelő ellenőrzés mellett, megfelelő időben kezdve, lehetőség szerint 5 évig adható, a transdermalis bevitel előnyökkel jár, a mikronizált progeszteron és a dydrogesteron előnyösebb a többi gesztagénnél.
Ezután az ösztrogén hiány fogászati és szájsebészeti vonatkozásairól, a cervix rákról, és a mammográfiás szűrés hazai gyakorlatáról volt szó. Gulácsi László, a Corvinus Egyetem orvos-közgazdász professzora érdekes előadást tartott a menopauzában lévő nők életminőségi mutatóinak vizsgálati lehetőségeiről.
Ebéd után a „nem nőgyógyászok” vették át a szót és Belső Nóra pszichológus az alvászavarokról és kezelésükről, dr. Szegedi Norbert kollega a stroke-ról, dr. Császár Albert belgyógyász professzor az obezitásról, végül a MMT vezetőségének kardiológus tagja: dr. Masszi Gabriella főorvosnő a nők és férfiak akut koronária szindrómájáról tartott előadást. Ezt a „Menopauza és andropauza” című szekció követte négy érdekes előadással.
A női inkontinencia minden bizonnyal a hazai orvoslás egyik mostohagyermeke, jelentősen aluldiagnosztizált, nem, vagy nem megfelelően kezelt, a kongresszus tudományos bizottsága ezért külön, a pénteki szakmai programot záró, „Női inkontinencia a menopauzában” címet viselő szekcióban 7 előadás megtartására kérte fel a téma iránt érdeklődő négy nőgyógyászt, és az ebben a kérdésben vezető hazai szaktekintélynek számító két urológus kollegát. Szó esett itt az inkontinencia etiopatogenézisének nőgyógyászati vonatkozásairól (prof. dr. László Ádám), az inkontinencia differenciáldiagnózisáról (dr. Szécsényi István), a késztetéses inkontinenciáról (dr. Pytel Ákos urológus), stressz (helyesebben: terheléses) inkontinencia konzervatív (dr. Belics Zorán) és műtéti kezeléséről (dr. Majoros Attila urológus), a kevert típusú inkontinenciáról ((dr. Bardóczy Zsolt), valamint az Országos Kontinencia Hálózatról (dr. Majoros Attila urológus, a hálózat alapítója).
A kongresszus első napját a MMT közgyűlése, a tisztújítás zárta. A közgyűlés által is elfogadott beszámoló után a MMT előző vezetősége lemondott, majd a közgyűlés megválasztotta az új vezetőséget. Dr. Pap Károly leköszönő elnöktől a megtisztelő tisztséget prof. dr. Gőcze Péter vette át, a leendő elnök dr. Ács Nándor, a társaság új főtitkára prof. dr. László Ádám lett. Prof. dr. Tóth Károly Sándor a társaság alapító és tiszteletbeli elnöke.
A hosszú, tartalmas, és fárasztó napot a szokványos kongresszusi étkezéseknél lényegesen magasabb színvonalú vacsora és hajnalig tartó buli zárta.
A kongresszus második napján a tudományos program a sok előadásra való tekintettel két párhuzamosan futó szekcióval folytatódott. Az egyik szekcióban a csont anyagcseréről, a profilaktikus függelékeltávolítás szükségességéről (vagy inkább: szükségtelenségéről), az onkológiai betegségeket követő MHT-ról, a PCOS-ról, valamint a méhnyak rák megelőzésének lehetőségeiről esett szó. A párhuzamosan zajló másik szekcióban az alternatív kezelésekről, a fitoösztrogénekről, a prolapszusok kezelésének új lehetőségéről, végül a tibolone antioxidáns hatásáról hallhattunk előadásokat.
Az un. immunológiai-reumatológiai szekció a 2009. évi kongresszus díjazottja: dr. Ács Nándor egyetemi docens, a MMT következő elnökének előadásával kezdődött és a kardiovaszkuláris betegségek és a MHT kapcsolatáról szólt, ezt a menopauza alatti immunológiai változások, a csontritkulás, reumatológiai betegségek témái, végül a biológiai terápia és terhesség című előadások követték.
Az utolsó szekció a hormonmentes alternatív kezelésekről szólt: dr. Nagy Judit az útkeresés dilemmáiról, dr. Langmár Zoltán onkológiai megfontolásokról, és végül dr. Ács Nándor a kutatások legújabb eredményeiről számolt be.
Ezután a kongresszus zárása, majd egy búcsú ebéd következett.
Úgy gondolom, hogy az érdeklődő kollegák tartalmas, jól szervezett, jó hangulatú kongresszuson vehettek részt. A választott referátumok átölelték a MHT és a posztmenopauzában lévő nők egészségével kapcsolatos legfontosabb kérdéseket és vonatkozásokat, a csatlakozó előadások szintén érdekesek, színvonalasak voltak, új aspektusokat vetettek fel, meghallgatásra kivétel nélkül érdemesek voltak.
A kongresszus nem jöhetett volna létre a kiemelt támogatók (névsor szerint: Amgen Kft, Astellas Pharma Kft, Covidien ECE s.r.o, Harc a Női szívekért Alapítvány, Phytotec Bt.), valamint a kiállítók és egyéb támogatók segítsége nélkül.
A gondos szervezés és a zökkenőmentes lebonyolítás a MMT tagjaiból verbuválódott szervező bizottság és a Congressline Kft. érdeme.
Budapest, 2011 június 30.
Prof. dr. László Ádám
A Magyar Menopausa Társaság főtitkára
