Figyelem!
A megtekinteni kívánt tartalom inaktív.
Beszámoló a Magyar Menopausa Társaság és a Magyar Szülészeti-Nőgyógyászati Endokrinológiai Társaság I. Országos Kongresszusáról (Galyatető, 2015. június 19-20.)Szakítva a korábbi hagyományokkal idén Galyatetőn, a festői fekvésű Hunguest Grandhotel Galyában tartotta kétévenkénti, XI. országos kongresszusát a Magyar Menopausa Társaság (továbbiakban: MMT), valamint I. kongresszusát a Magyar Szülészeti-Nőgyógyászati Endokrinológiai Társaság (továbbiakban: MSZNET). Az új forma: a két társaság közös kongresszusa megszervezésének oka a sok közös téma, legfőbb célja pedig az volt, hogy a tudományos témakörök felölelhessék a nő szinte teljes élettartamának problémáit, az endokrinológiai vonatkozású, valamint a peri- és posztmenopauzában jelentkező betegségeket. Azt reméltük, hogy ez a közös kongresszus nem csak a nőgyógyászok, hanem a háziorvosok, belgyógyász-endokrinológusok, családorvosok, sőt a rezidensek és szakorvosjelöltek érdeklődését is felkelti.
A kongresszusra 167 résztvevő regisztrált, ez valamivel több, mint 2013-ban, az MMT X. kongresszusán, de kevesebb, mint az ezt megelőző kongresszusokon. Ennek legfőbb oka a hormonpótló készítményekkel kapcsolatos promóciók és támogatások elvesztésével, a média érdektelenségével, sok orvos kollega menopauzális hormonterápiával (MHT-val) szembeni indokolatlan ellenállásával, valamint az egyre nagyobb terhet jelentő költségekkel magyarázható. Az MMT vezetősége úgy gondolja, hogy a hormonterápiában korábban használt számos gyógyszer forgalmazásának megszüntetése, a még kapható készítmények támogatottságának hiánya is jelentős szerepet játszik abban, hogy a panaszos, MHT-ra szoruló magyar nők 2%-a sem kapja meg a megfelelő kezelést. A kongresszus egyik fő feladata volt, hogy rávilágítson: meg kell teremteni a lehetőségét, hogy hazánkban is minél több posztmenopauzában lévő és rászoruló nő érdemi ellátásban részesülhessen, panaszaival foglalkozzanak és megfelelően kezeljék, és élete utolsó harmadában megfelelő életminőség mellett élhessen. A kongresszus feladata volt továbbá az elmúlt évek újabb tudományos adatainak megismertetése és megvitatása, az MHT nemzetközi és hazai gyakorlatának megtárgyalása. Az MSZNET által szervezett tudományos ülésen, ami részben plenáris szekció keretében, részben a menopauza kérdéseivel foglalkozó előadásokkal egyidőben, azaz párhuzamos szekció keretében zajlott, szó esett a pubertáskori vérzészavarokról, a hirzutizmusról és alopéciáról, a hiperprolaktinémiáról, a D-vitamin endokrin kórképekben játszott szerepéről, a trombózishajlamról, valamint a hormonális fogamzásgátlásról és a terhesség alatt előforduló endokrinológiai problémákról. Külön szekciót szenteltünk a policisztás ovárium szindróma és az endometriózis kérdéskörének. Dr. Bódis József professzor, a Magyar Nőorvos Társaság elnöke, valamint a kongresszus fővédnöke „Új utak az asszisztált reprodukcióban” címmel tartott plenáris előadást.
Örömmel láttuk, hogy az előadó terem – a vonzó környezet ellenére - szinte végig tele volt, az előadásokat mindkét napon jelentős érdeklődés és sokszor hosszabb vita követte.
Mindkét társaság a kongresszus első napjának estéjén tartotta meg közgyűlését, ami az MMT esetében az új vezetőség megválasztásával is járt. Az MMT új elnöke prof. dr. László Ádám, főtitkára dr. Masszi Gabriella, az előválasztott elnök dr. Jakab Attila lett.
Úgy gondoljuk, hogy az érdeklődő kollegák tartalmas, jól szervezett, jó hangulatú kongresszuson vehettek részt. A választott referátumok átölelték az MHT és a posztmenopauzában lévő nők egészségével kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, valamint az endokrinológiai vonatkozású terhesség alatti és nőgyógyászati problémákat, a csatlakozó előadások szintén érdekesek, színvonalasak voltak, új aspektusokat vetettek fel, meghallgatásra kivétel nélkül érdemesek voltak.
A gondos szervezés és a zökkenőmentes lebonyolítás az MMT és az MSZNET vezetőségének tagjaiból verbuválódott szervező- és tudományos bizottság, és főleg a Congressline Kft. érdeme.
Prof. dr. László Ádám
MMT elnöke
