Dombi Edina dr.1 ■ Kovács-Berta Renáta2, 3 ■ Kaufmann Zsófia dr.4 Völgyesi Petra dr.1 ■ Pál Zoltán dr.1
1Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Szeged
2Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Klinikai Orvostudományi Doktori Iskola, Szeged
3Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Alkalmazott Pedagógiai Intézet, Tanítóképző Tanszék, Szeged
4Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Szeged
Bevezetés: A menopausa időszaka számos pszichés tünet kialakulásával jár a nők számára, amit a pandémia megjelenése tovább mélyített.
Célkitűzés: Kutatásunk során a perimenopausalis tünetek kialakulásának időpontját, jellegét és a mentális jóllétet vizsgáltuk, figyelembe véve a COVID–19-járvány okozta hatásokat (oltások, fertőzöttség).
Módszer: Vizsgálatunkban menopausában lévő nőket kérdeztünk meg a változókort kísérő tüneteikről (n = 264, átlagéletkor: 50,69 év, SD = 4,88). A résztvevők szociodemográfiai, valamint nőgyógyászati kérdésekre és a következő pszichológiai kérdőívekre válaszoltak: Kapcsolati Elégedettség Skála, Multidimenzionális Észlelt Társas Támogatás Kérdőív, Énhatékonyság Kérdőív, Élettel Való Elégedettség Skála, Spielberger-féle Állapot- és Vonásszorongás Kérdőív, Beck Depresszió Kérdőív. Továbbá a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos stresszorok feltárását célzó saját összeállítású kérdőív is szerepelt a kérdőívcsomagban, amelyet online felületen tettünk elérhetővé.
Eredmények: A perimenopausában lévő nők 12,9%-a tartozott a középsúlyos depresszió kategóriájába, és súlyos depressziót jelző értéket mutatott a résztvevők 8%-a. Az orvosi segítségért forduló, változókorban lévő nők alacsonyabb szintű szorongással és depresszióval küzdöttek. A COVID–19-hatásokat, valamint a fertőzöttség és az oltások felvételének stresszhatásait vizsgálva azt találtuk, hogy a koronavírus-járvány idején a szociális távolságtartás, az izoláció, a fertőzéstől való félelem volt a legmarkánsabb stresszor. A fertőzésen már átesettek csoportjában szignifikánsan kisebb depressziót (t(154,876) = 2,333, p = 0,021) és szorongást (t(186) = 2,050, p = 0,042) jelző értéket és az élettel való nagyobb elégedettségre (t(186) = –2,283, p = 0,024) utaló értéket kaptunk, mint azoknál, akik még nem fertőződtek meg. Az oltások felvétele nem csökkentette a szorongás- és depresszióértékeket. Megbeszélés és következtetés: Az életvitelt megnehezítő változókor gyakoribb szorongással és depresszióval, valamint kisebb énhatékonysággal és élettel való elégedettséggel járt együtt. A pandémia megjelenése tartósan, többnyire negatívan befolyásolta a vizsgálatban részt vevők mentális egészségét. A változókorban lévő nők gondozása során elengedhetetlen a pszichés tünetek felmérése a páciensek életminőségének javítása érdekében.
Orv Hetil. 2024; 165(7): 249–259.
A teljes cikk megtekinthető ide kattintva
Forrás: https://akjournals.com/view/journals/650/165/7/article-p249.xml
