Jelen tájékoztató célja, hogy a glomerulus filtrációs ráta (GFR) számítása (eGFR), és alkalmazása épüljön be az alap és szakellátásba. Az idült vesebetegség (CKD) gyakori, legtöbbször progresszív, korai érelmeszesedéshez és halálozáshoz vezető betegség, melynek lefolyásában a GFR alapján 5 stádiumot különböztetünk meg (
1. táblázat). A szérum kreatinin (Scr) nem elég érzékeny jelzője a GFR csökkenésének. A CKD 3-5. stádiumában az eGFR pontosabban becsüli a valódi GFR-t, mint a vizeletgyűjtéssel mért kreatinin clearance. CKD rizikója esetén az eGFR meghatározása, ennek eredményétől függően nephrológiai konzílium ill. gondozás szükséges
1. táblázat: Az idült vesebetegség stádiumai
(CV = kardiovaszkuláris)
Stá-dium
|
Jellemző
|
GFR
ml/perc
/1,73m2
|
Főbb tünetek,
eltérések
|
Gyakori-ság (%)
|
Teendők
|
1.
|
vesebetegség norm. v. magas GFR-rel |
>90 |
alapbetegség, vizelet eltérések |
3,3 |
diagnózis, kezelés |
2.
|
vesebetegség csökkent GFR-rel |
60-89 |
hypertonia,
fokozott CV rizikó
|
3,0 |
progresszió és CV rizikó csökkentés |
3.
|
mérsékelt veseelégtelenség |
30-59 |
fentiek + anaemia,
súlyos CV rizikó
|
4,3 |
fentiek + szövődmények kezelése |
4.
|
súlyos veseelégtelenség |
15-29 |
fentiek + hyperK,
osteodystrophia,
oedema
|
0,2 |
fentiek + felkészülés vesepótló kezelésre |
5.
|
végstádiumú veseelégtelenség |
<15
v. dialízis
|
fentiek + uraemia, malnutritio |
0,1 |
fentiek + dialízis transzplantáció |
Miért szükséges a GFR ismerete?
A CKD a lakosság több mint 10 %-át érinti, és a betegek többségében a vesefunkció is beszűkült. Ennek oka az atherogenetikus nephropathiák (leginkább diabetes mellitusban, hypertoniában, érbetegségben jelentkező vesekárosodás) számának drámai megemelkedése. A klasszikus vesetünetek hiánya miatt a betegség későn, sokszor csak a végstádiumban kerül felismerésre. Ugyanakkor már az enyhe - mérsékelt veseelégtelenség is jelentősen fokozza az atherosclerosis további kockázatát, szövődményekhez, korai halálozáshoz vezet. A GFR csökkenés kimutatásával és az időben elkezdett nephrológiai gondozással lehetőség van a vesefunkció romlás megállítására vagy progressziójának csökkentésére, a szövődménye kezelésére, a vesepótló kezelés időben történő elkezdésére, módjának megválasztására. Mindezektől a betegek morbiditásának és mortalitásának csökkenése várható.
Hogyan történik az eGFR laboratóriumi kérése és megadása?
- Felnőttekben (18 év felett) minden Scr vizsgálat kérésekor a laboratóriumok automatikusan megadják az eGFR-t, a Scr módszertől függő képlet (eredeti vagy módosított MDRD) alapján.
A zseb-kalkulátorokon is rendelkezésre álló GFR számítási képletekben levő régi formulákhoz (pl. Cockroft-Gault) az újabb módszerekkel mért kreatininek nem alkalmazhatók.
- Az eGFR a laboratórium a kérőlapon szereplő nem és életkor ismeretében, nem fekete rasszt feltételezve, egész számként, ml/perc/1,73 m2 egységben adja meg.
Fekete rassz esetén a megadott értéket 1,21-gyel szorozni kell a nagyobb izomtömeg miatt.
- Amennyiben az eGFR értéke nagyobb, mint 60 ml/perc/1,73 m2, a konkrét érték helyett az eGFR > 60 ml/perc/1,73 m2 megadása szerepel a leletben.
Az MDRD képletet kizárólag vesebetegek vizsgálata alapján határozták meg. Normális vagy enyhén csökkent GFR esetén a képlet pontatlan, ezért vesebetegség esetén ilyenkor egyéb módszer (izotóp vagy kreatinin clearance, cystatin C vizsgálata) javasolt a vesefunkció pontosabb megítélésére.
- A Scr meghatározás eltérő módszerei miatt a vizsgálatot és így az eGFR meghatározást is célszerű mindig ugyanabban a laboratóriumban végeztetni
Mikor javasolt az eGFR vizsgálata?
Ismert vesebetegség követésére, vagy vesebetegségre utaló tünet észlelésekor.Szűrővizsgálatként (vesebajra utaló jel hiányában is) az alábbi betegekben:
- Diabetes mellitus
- Hypertonia
- Atherosclerosis (coronaria, agyi, alsóvégtagi)
- Szívelégtelenség (NYHA III-IV)
- Anaemia (ismeretlen okú)
- Urológiai betegség (prostata hyperplasia, egyéb húgyúti obstructio, műtét)
- Terhelő családi anamnézis (pl. polycystas vesebetegség)
- Potenciálisan vesekárosító vagy döntően vesén kiválasztódó szer alkalmazásakor (pl. kontrasztanyag, cyclosporin, metformin, fibratok, ACEI/ARB, NSAID, kombinált fájdalomcsillapítók), műtéti beavatkozások előtt.
Mikor nem javasolt pontatlansága miatt az eGFR alkalmazása?
- akut veseelégtelenség.
Teendő: gyanú esetén sürgős nephrológiai beutalás.
- hypervolaemiás, oedemas állapotok (pl. szívelégtelenség, nephrosis, terhesség): alacsony Scr miatt fals magas eGFR.
Teendő: oedema megszüntetése után Scr ismétlése, terhességben 70 µmol/l feletti Scr esetén nephrológiai konzilium.
- hypovolaemias állapotok (pl. szomjazás vérvétel előtt): magas Scr miatt fals alacsony eGFR.
Teendő: Scr ismétlése rehidrálást követően.
- izomvesztéssel járó állapotok (pl. amputáció, súlyos alultápláltság, paraparesis): alacsony Scr miatt fals magas eGFR.
Teendő: clearance vizsgálatok vagy cystatin C meghatározása.
Hogyan értékelendő az eGFR eredménye, mik a teendők az egyes esetekben?
eGFR > 60 ml/perc/1,73 m2 : jelentős vesefunkció romlás nincs
Teendő: vesekárosodásra utaló egyéb jel (proteinuria, haematuria, rendellenes vese ultrahang lelet) keresése; amennyiben ez nem észlelhető, az eGFR ismétlése évente. CKD gyanúja esetén nephrológiai konzílium kérése, a vesefunkció pontosabb megítélésére és követésére clearance vizsgálat, cystatin C meghatározás végzése.
eGFR 30-59 ml/perc/1,73 m2 : mérsékelt veseelégtelenségCKD biztos egyéb jel hiányában is, ha a csökkent GFR 3 hónapon túl is fennáll.A kardiovaszkuláris betegségek önálló, súlyos rizikótényezője (2. táblázat).
Teendő: nephrológiai konzílium kérése, javaslata alapján a CKD progressziójának csökkentése, szövődményeinek kezelése, az eGFR kontrollja legalább félévente.
eGFR 15-29 ml/perc/1,73 m2 : súlyos veseelégtelenségA végstádiumú veseelégtelenségbe való átmenet nem megállítható.
Teendő: a beteg rendszeres nephrológiai gondozásra szorul, a korábbi feladatokon túl fel kell készülni a vesepótló kezelésre is, legalább 3 havonta szükséges eGFR kontroll.
eGFR<15 ml/perc/1,73 m2 : végstádiumú veseelégtelenségVesepótló kezelés elkezdése mérlegelendő.
Teendő: szoros, 1-3 havonta történő nephrológiai gondozás, ennek során eGFR meghatározás is. A korábbi teendőkön túl dönteni kell a vesepótló kezelés módjáról, elkezdéséről. Ez klinikai tünetektől függően diabetes nephropathiában általában 10-15 ml/perc/1,73m2, egyéb betegekben 8-12 ml/perc/1,73m2 esetén indokolt. Dialízált betegben az eGFR nem alkalmas a maradék vesefunkció megítélésére.
2. táblázat: A kardiovaszkuláris betegségek súlyos kockázati tényezői
(II. Magyar Terápiás Konszenzus)
Idült vesebetegséggel kapcsolatos tényezők
|
Egyéb, azonos súlyosságú tényezők
|
GFR < 60 ml/perc/1,73m2 |
Vérnyomás > 180/110 Hgmm |
Urina mikroalbumin 30-300 mg/nap |
Koleszterin > 8,0 mmol/l |
|
BMI > 40 kg/m2 |
|
Igazolt tünetmentes plakk (pl. carotis) |
A Tájékoztató szerzői:
Dr. Mátyus János, Dr. Oláh Anna, Dr. Fodor Bertalan, Prof. Nagy Judit, Prof. Túri Sándor, Prof. Horváth Andrea Rita
Kiadás ideje: 2007. március 01.
Érvényesség: 2009. január 30.
eGFR kalkulátor