Figyelem!
A megtekinteni kívánt tartalom inaktív.
Beszámoló a Magyar–Szerb Nemzetközi Balneológiai Konferenciáról[2008.04.16.] - MBE - Hírkategória: Általános Magyar–Szerb Nemzetközi Balneológiai Konferenciát tartottak 2008. április 10–11-én Kecskeméten.
A Dél-alföldi Fürdők Egyesülete és a Klaszter évek óta eredményes tevékenységet folytat a határainkon túli területi együttműködések – elsősorban a turisztika – terén Szerbiával és Romániával. A konferenciát szintén az együttműködési törekvések hívták életre, hiszen a Kárpát medence mélyén (Pannon tenger) található jelentős termális vízkészlet balneológiai felhasználásában, a gyógyító hatások vizsgálatában, az eljárásokban (terápiák) és nem utolsó sorban, a marketingben történő együttműködés során jelentős eredményeket érhet el a három ország.
A konferencia nyitónapján dr. Bender Tamás mutatta be a balneológia európai és magyarországi helyzetét és törekvéseit. A balneológia népszerűsége Európa szerte nő. Egy friss felmérés szerint az EU országok többségében a balneológia/orvosi hydrológia valamilyen formában helyet kap a betegek gyógyításában.
Dr. Tomislav Jovanović és dr. Predrag Brkić Szerbia balneológiai potenciáljáról tartott előadást, amely az ország egyik kitörési pontja lehet: nem csak a turizmust lendítheti fel, hanem a lakosság számára is jobb életminőséget biztosít.
A résztvevők Szerbia klimatikus potenciáljáról is hallhattak prezentációt dr. Gordana Popović, dr. Predrag Brkić előadásában.
Dr. Gömör Béla a súlyfürdőről, mint hungaricumról beszélt. A súlyfürdőt dr. Moll Károly számos előmunkálatot követően 1952-ben fejlesztette ki, módszerét ma Magyarországon elterjedten használják.
Dr. Talpas János bemutatta a Románia területén nagy számban fellelhető mofetták jövőbeni hasznosítási lehetőségeit.
Szerbia új gyógyfürdőiről és spakoncepciójáról dr. Milisav Čutović-tól és dr. Mirko Grajić-tól hallhattak a résztvevők.
A medical-wellness magyarországi térnyerését a konferencia másnapján dr. Rubovszky András ismertette, amely a legújabb trendek egyike az egészségturizmusban. Az új irányzat ötvözi az orvostudományt és a wellnesst, szemléletmódja alapvető fontosságot tulajdonít a vendégek előzetes állapotfelmérésének, ennek megfelelően az egyénileg leginkább ajánlott szolgáltatások kiválasztásának és a szolgáltatások folyamatos orvosi szakmai felügyeletének. Magyarországon 2007-ben kezdődött a medical-wellness pilot projekt, több nyugat-dunántúli wellness-szálloda és gyógylétesítmény bevonásával, amelynek célja a német – illetve az európai – egészségbiztosítási piacon az elfogadott kritériumrendszer alapján kiadott minősítési bizonyítvány alapján történő együttműködés.
A gyógytényezők (termálvíz, gyógyiszap) hatásairól dr. Ágoston F. Ferenc és dr. Klimó Attila tartott prezentációt.
Bemutatkozott a Gyulai Várfürdő is, a tágabb környezetével együtt gyógyhely rangot viselő településrészről és a fürdő vizének jótékony hatásáról dr. Urbancsok Judit beszélt.
Dr. Ruszinkó Ádám a kibontakozó hazai termáliparról tartott előadást, Dr. Köteles Lajos pedig az egészségturisztikai szakemberek felsőfokú képzését mutatta be a résztvevők számára.
A konferenciát a magyar és szerb szakemberek kerekasztal beszélgetése zárta.
